39.hét
Már nagyon a végét járom. Ez a folyton váltakozó hideg-meleg front teljesen kicsinál. A melegben már alig bírom vonszolni magam,séta közben jobbra-balra kileng a hasam :). Vicces látványt nyújthatok.
Viszont mikor a kórházba megyek a kötelező vizsgálatokra,teljesen el tudom felejteni a kellemetlenségeket. Jókat beszélgetünk "sorstársaimmal",élménybeszámolókat tartunk hétköznapjainkról. És mikor eltolnak mellettünk egy "csecsemőkonvojt", szinte egyszerre tátjuk a szánkat a gyönyörtől,és csodálattal figyeljük az új jövevényeket. Nincs is szebb látvány ennél. :)
Aztán mikor jó hírekkel távozom az épületből,mert kisbabánk ismét élénken rúgkapált az NST kontrollon,akkor nem számít se meleg- se hidegfront,se súlytöbblet és egyéb kellemetlenségek sem.
Sőt a rámmosolygó és pocakomatfigyelő emberek még jobban a magasba tudják röpíteni a kedvemet. Nekem meg persze dagad a mellem a büszkeségtől (na jó,nem csak attól) :),h én vagyok az a boldog ember,aki most anya lehet. Ez tényleg leírhatatlan érzés. :)
Nem beszélve arról,h a nyugalom is hatalmas bennem abból a szempontból,h már a legutolsó hétben vagyok!!! A 30. után mindig mondogattam magamban,h na még legalább 1 hetet maradjon bent,na még egyet... Mert hogy minden nappal nőnek az esélyei kisDrágámnak az életben maradásra. Aztán mikor a védőnőm közölte,h már a tüdeje is fejlett,mert betöltöttem a 37.-et,hát repültem a boldogságtól!!! A 38.-on pedig orvosom azt mondta,h nem kis baba lesz,több mint 3 kiló!!! Na attól kezdve már semmivel sem törődve billegtettem magam a folyosón! :)
Viszont mikor a kórházba megyek a kötelező vizsgálatokra,teljesen el tudom felejteni a kellemetlenségeket. Jókat beszélgetünk "sorstársaimmal",élménybeszámolókat tartunk hétköznapjainkról. És mikor eltolnak mellettünk egy "csecsemőkonvojt", szinte egyszerre tátjuk a szánkat a gyönyörtől,és csodálattal figyeljük az új jövevényeket. Nincs is szebb látvány ennél. :)
Aztán mikor jó hírekkel távozom az épületből,mert kisbabánk ismét élénken rúgkapált az NST kontrollon,akkor nem számít se meleg- se hidegfront,se súlytöbblet és egyéb kellemetlenségek sem.
Sőt a rámmosolygó és pocakomatfigyelő emberek még jobban a magasba tudják röpíteni a kedvemet. Nekem meg persze dagad a mellem a büszkeségtől (na jó,nem csak attól) :),h én vagyok az a boldog ember,aki most anya lehet. Ez tényleg leírhatatlan érzés. :)
Nem beszélve arról,h a nyugalom is hatalmas bennem abból a szempontból,h már a legutolsó hétben vagyok!!! A 30. után mindig mondogattam magamban,h na még legalább 1 hetet maradjon bent,na még egyet... Mert hogy minden nappal nőnek az esélyei kisDrágámnak az életben maradásra. Aztán mikor a védőnőm közölte,h már a tüdeje is fejlett,mert betöltöttem a 37.-et,hát repültem a boldogságtól!!! A 38.-on pedig orvosom azt mondta,h nem kis baba lesz,több mint 3 kiló!!! Na attól kezdve már semmivel sem törődve billegtettem magam a folyosón! :)
7 megjegyzés:
Gratulálok,hogy ezt is 'megérted'!
Én nem irok blogot,csak olvasgatok egy párat,igy találtam rád is.Mivel hasonló cipőben járunk,nekünk sem jött könnyen a gyermekáldás(sőt,6 év után)és megtetszedtek az irásaid igy népesiteném az olvasótáborodat.
Kivánom,hogy minden rendben legyen a szülésnél és életed legszebb élménye legyen!!!!
köszi Viola! :)
remélem hamarosan a szülésemről számolhatok be! :)
puszi
Nagyon helyes pocakod lett. Kitartás, már nincs sok hátra. Gondolok rátok. Puszi.
Ez is egy nagyon aranyos bejegyzés volt! Drukkolok, hogy minden a lehető legjobban alakuljon!
Szia Kata! Hogy bírjátok a nagy meleget? Egyben vagytok még??? :-)
Már nagyon nehéz ebben a melegben,ha tehetem ki se dugom az orrom a hűvös lakásból. Igen,még egyben vagyok,nem akar kibújni a kicsi Drágánk.Jósló fájásaim már vannak mindennap szinte,de azonkívül semmi. Legközelebb hétfőn megyek kontrollra,és megnézik,h ki vagyok-e tágulva. Aztán ki tudja,lehet,h bent is tartanak,és megindítják a szülést. Mindenesetre már tényleg az utolsó napok ezek.:)
Akkor igy "utoljara" en is hozzaszolok:) Marmint a kis Levi erkezese elott utoljara. Innentol szerintem varhatunk az ujabb bolg bejegyzeseidre:))) Tuti,hogy egy darabig meg internet kozelbe se kerulsz(amit gondolom egyaltalan nem bansz majd;))En is olvasgatlak am es mosolygok az erzeseiden. Az, hogy mar most imadod a Kisfiadat az minden sorodbol kicseng. Tudom, hogy nagyon jo ANYA vagy(nemcsak az leszel, mar most is az vagy)es Levinek Te lesz a legeslegjobb!!! Mindegyikunkben rengeteg a kerdes es amig elunk "aggodunk" majd miattuk, de ez igy normalis. Hidd el osztonosen jon majd minden. Es termeszetesen minden a legnagyobb rendben lesz!Aztan meg vagyunk itt paran akik szivesen megosztjuk veled a tapasztalatainkat, igaz Lanyok? Szoval nyugi, nem vagy egyedul:)
Tovabbra is mennek a drukkok!
Minden egyes sms-t ugy nyitok meg, hogy na ez mar lehet a Katatol jott:)))
Millio pusza es egy utolso Pocaksimi innen a messzi Londonbol:)
Megjegyzés küldése